A Doktori Iskolában oktatott tantárgyak rövid bemutatása

"A" TANTÁRGYAK

MŰSZAKI TERVEZÉS MIKROFIZIKAI ALAPJAI
(Csurgay Árpád akadémikus)
A tananyag áttekintést ad a matematikai modellalkotásba és szimulációba, a statisztikus mechanikába. Tárgyalja a klasszikus fizika korlátait, a kvantummechanika posztulátumait, az atom- és molekulafizikát, a makroszkopikus anyag szerkezetét, illetve a kvantumoptikát és a kvantumelektronikát.

MŰSZAKI KUTATÁSOK ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA
(Gyulai József akadémikus)
A tantárgy fő célja a hallgatók megismertetése a műszaki kutatás módszertani elemeivel. A tantárgy keretében tárgyalásra kerül a természeti törvények keresésének elméleti és kísérleti úton történő megközelítése. Ismertetésre kerülnek a különféle tudományágak összefonódásai valamint a technológia Moore törvény szerinti fejlődése. Kiemelten tárgyaljuk a legnagyobb hatású irányt, az elektronikát valamint a nanoméretek felé vezető utat. Fontos részét képezi az előadássorozatnak a didaktikus szemelvények bemutatása az előadó kutatómunkájának fiaskóiból, és hogy hogyan lehet azokat elkerülni.

KUTATÓI ETIKA
(Gyürk István CSc professor emeritus)
Az előadás-sorozat mind a pályájukra készülő mind a hivatásukat felelősséggel űző, kutatómunkára készülő és kutatómunkát végző mérnökökhöz szól. Célja a hallgatóban kialakítani, esetleg megerősíteni egy biztos értékrendet, amelyre életpályája során felelősségteljes munkáját alapozhatja. Célja továbbá, hogy a megszerzett ismeretek segítségével erkölcsi szempontból bonyolult helyzetekben etikus megoldásokat, nehezen megválaszolható kérdésekre  pedig   erkölcsileg jól megalapozott válaszokat tudjon adni. Az előadássorozat igyekszik felébreszteni, vagy akár megerősíteni a kutató munkát végző mérnökben mind a társadalommal szemben, mind az egyénnel szembeni felelősségérzetet.

KÍSÉRLETEK TERVEZÉSE
(M. Csizmadia Béla CSc egyetemi tanár)
Kísérlet, mérés fogalmának megismertetése, valamint helyének meghatározása a kutatási folyamatban. A modellalkotás jelentőségének kiemelése az eredményes kutatásban, modelltörvények, egyenlet és dimenzióanalízis bemutatása. A kísérlettervezés folyamata. A hipotézisek felállításának jelentősége, és azok igazolásának, vagy cáfolatának módja többek között a mérési hibák elemzésével. A modell használhatóságának ellenőrzési módszere. Egy konkrét kísérlettervezési módszer és általánosítási lehetőségeinek bemutatása.

BIOFIZIKA
(Szász András CSc egyetemi magántanár)
A tantárgy alapvetően az interdiszciplináris ismeretek átadására épít, annak alapján, hogy a mezőgazdasági gépészet egy interdiszciplináris szakma két biológiai rendszer között az ember és a mezőgazdasági biorendszerek összekötő kapcsa. Ennek megfelelően a tantárgy célja: a biofizikai komplex rendszerek példáján bemutatni az interdiszciplináris gondolkodásmód elemeit, bemutatni a komplex rendszerek összefüggéseit az alapismeretek tükrében, bemutatni a kutatói ismeretek és kutatói felelősség összhangját, az "írástudók felelősségét".

ÁLTALÁNOS KUTATÁSMÓDSZERTAN
(Szendrő Péter DSc professzor emeritus)
Tárgyunk az ismeretalkotás és -közlés szakterülettől független módszereinek elméletét és gyakorlatát nyújtja a PhD fokozat megszerzésére készülőknek, interaktív kurzus formájában, az értekezéskészítés és az azt megalapozó kutatás középpontba állításával. A résztvevők megismerhetik: a kutató munkafolyamat megtervezésének és a tudományos írásmű (értekezés) létrehozásának vezérvonalát, a tudományos alkotás információbázisának szervezését, a szakirodalom-feldolgozás kreatív módszereit az értekezés szerkezetét, szerkesztését, szövegezését, a problémamegoldó gondolkodás elemeit és a heurisztika fogalomkörét és módszereit. A résztvevők gyakorlatot szerezhetnek szigorúan strukturált nyilvános előadás tartásában, szöveges információk tömörítésében, kivonatolásában, kreatív feladatok megoldásában, a figyelem fokozás tréningjében, illetve a digitális technikával elősegített tanulásban.

"B" TANTÁRGYAK

AGRÁRENERGETIKA ÉS KÖRNYEZETTECHNIKA TÉMACSOPORT

KÖRNYEZETTECHNIKA
(Barótfi István CSc professzor emeritus)
A tantárgy a környezetvédelem technikai eszközeivel foglalkozik. Az ismeretanyag sorra veszi a különböző halmazállapotú szennyeződések csökkentésével kapcsolatos technikai lehetőségeket, beleértve a környezetterhelés mérési, számítási módszereit és eszközeit. A tananyag elsajátításával a hallgatók a technológiák kiválasztására és az ilyen rendszerek üzemeltetésére lesznek alkalmasak, de ezek az ismeretek szolgálnak a kutatási munkával összefüggő környezetvédelmi szemlélet mérnöki megközelítésének példájaként is.

ANYAG- ÉS ENERGIATRANSZPORT FOLYAMATOK
(Beke János DSc egyetemi tanár)
A tantárgy oktatásának célja olyan mélyreható ismeretanyag nyújtása, amely segítségével a hallgatók a mérnöki tevékenységben és ezen belül kiemelten a mezőgazdasági és az élelmiszeripari gépészetben előforduló technológiák energia- és tömegtranszport folyamatait elméletileg kezelni tudják, továbbá kutatómunkájuk során a diszciplína problémakörébe tartozó egyenleteket értelmezni és alkalmazni képesek.

ENERGETIKAI FOLYAMATOK MODELLEZÉSE ÉS SZIMULÁCIÓJA
(Farkas István DSc egyetemi tanár)
Modellezési és szimulációs alapismeretek. Szimulációs technikák. A matematikai modellek felépítésének elméleti és gyakorlati kérdései. A matematikai modellek számítógépes realizálása. Blokkorientált szimuláció. A felállított modell paramétereinek meghatározási (identifikálási) lehetőségei. A műszaki gyakorlatban előforduló, elsősorban energetikai folyamatokra vonatkozó konkrét alkalmazási példák, villamos forgógép, meteorológiai paraméterek, síkkollektorok, szoláris melegvízkészítő rendszer és növényházi folyamatok modelljeinek kidolgozása, valamint azok megoldása blokkorientált szoftverrel.

VILLAMOSENERGIA GAZDÁLKODÁS
(Sembery Péter CSc professzor emeritus)
A tantárgy a villamos energetika és az energiagazdálkodás ismereteit öleli fel a PhD képzésnek megfelelő szinten. Az egyetemi MSc képzés idevágó ismeretanyagára építve szélesíti és fejleszti a doktorandusz  tájékozottságát a szóbanforgó szakterületen .A villamos energetikai berendezések elméletének áttekintésével megalapozza a villamos energiagazdálkodás gyakorlatát , áttekintést ad a hazai és nemzetközi villamos energiagazdálkodás helyzetéről ,jellemzőiről, a jövő fejlődési irányairól és lehetőségeiről.

MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZET ALAPJAI TÉMACSOPORT

MEZŐGAZDASÁGI GÉPSZERKEZETEK MECHANIKAI ELEMZÉSE
(Fenyvesi László PhD egyetemi tanár)
A tantárgyhoz szemelvényszerűen a mezőgazdasági technika területéről 30 olyan témakört dolgoztam ki, amelyeknél főleg mezőgazdasági munkagépekben lejátszódó folyamatok, erőhatások, áramlások matematikai, mechanikai módszerrel történő elemzéséről van szó. A mozgások elemzése gépészmérnöktől elvárható jártasságot igényel differenciálegyenletek felírásában és megoldásában. Az elméleti ismeretek alkalmazását a kötelező szakirodalomban minden fejezetnél egy, vagy több számítási példa részletes kidolgozásával mutatom be. E tárgy keretében az említett 30 feladatból 12-őt kell alapos részletességgel megtanulni, és azokból alkalmazási példát megoldani. A kötelező témakörök ütemezését az alábbi felsorolásban adom meg.

FEJEZETEK AZ INFORMATIKÁBÓL
(Molnár Sándor CSc egyetemi tanár)
A tárgy célja, hogy széleskörű áttekintést adjon az informatika gyakorlati alkalmazásairól, különös tekintettel a komplex műszaki rendszerekre és modellezésükre.

KORSZERŰ SZERKEZETI ANYAGOK ÉS ÚJRAHASZNOSÍTÁSUK
(Pék Lajos CSc professzor emeritus)
E B-tárgy oktatásának célja, megismertetni a hallgatókkal az anyagtudomány új eredményeit, áttekinteni a hagyományos szerkezeti anyagokon túl, napjainkban alkalmazott új ötvözeteket, nemfémes anyagokat, a korszerű ipari műanyagokat, korszerű ipari kerámiákat. Bemutatjuk az anyag tulajdonságainak és szerkezetének szoros kapcsolatát, a tulajdonságok megváltoztatásának lehetőségét a szerkezeti változások előidézésével. Cél továbbá a Ph.D. hallgatók figyelmének ráirányítása a környezettudatos tevékenységre, az alkalmazott szerkezeti anyagok kiválasztásának, újrafelhasználásának jelentőségére, módszereire.

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK
(Varga Zoltán CSc professzor emeritus)
A műszaki folyamatokat modellezésének egyik legfontosabb eszközrendszere a közönséges differenciálegyenletek és differenciálegyenlet-rendszerek elmélete. A tárgy oktatásának célja az alap- és mesterképzésben megismert anyag kiegészítése újabb, a sokrétű műszaki alkalmazásokat lehetővé tevő fejezetekkel.

"C" TANTÁRGYAK

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
(Barótfi István CSc professzor emeritus)
A környezetkárosítás egyik fő területe az energiaátalakítás. Az energiaátalakítás során a környezet hőterhelése és környezeti elemekben (mindenekelőtt a levegő és víz) károsítása helyi szinten, de az üvegházhatás következtében globális méretekben is mélyreható változásokat okoz. Az energiafelhasználás növekedésével a technikai eszközök okozta károkozás is együtt jár, ezért az energia hatékony felhasználása és a megújuló energiaforrások használatának elősegítése a környezetvédelem egyik legfontosabb területe. A tantárgy az energiával összefüggő környezeti károkozás csökkentését és a megújuló energiaforrások használatának lehetőségeit mutatja be.

SZÁRÍTÁSELMÉLET
(Beke János DSc egyetemi tanár)
Elmélyült szakmai ismereteket nyújtani, legfőképpen a szárítás-tárolás elméleti alapjai, a nedves levegő fizikája, a szárítás különböző formái, a száradó anyagok vízháztartása, a szárítástechnikai paraméterek és a szárítási folyamat kapcsolata, valamint a szárítási eljárások és azok technológiai, valamint konstrukciós megvalósítása témakörökben.

SZÁNTÓFÖLDI KÍSÉRLETEK TERVEZÉSE
(Bense László PhD egyetemi docens)
A tantárgy oktatásának célja tehát a főbb növénytermesztési technológiáknál alkalmazott gépek munkaminőségi és teljesítmény mutatóinak meghatározására alkalmas mérővizsgálatok bemutatása, a kísérletek előkészítésével, tervezésével kapcsolatos ismeretek elsajátítása. A szántóföldi kísérletek fontos szerepet játszanak a gépgyártás során a fejlesztő munka eredményességének igazolásában, de a gépek képességeit, értékességét alátámasztó alkalmassági vizsgálatokat a forgalmazás előtt is el kell végezni. A kísérleteket irányító kutató mérnöknek ugyanakkor a mérési eljárások mellett mélyebben kell ismernie a kiértékelési módszerek és az összefüggés-vizsgálatok lényegét, ezek korlátait, és alkalmazhatóságuk lehetőségeit is. Ezek ismerete nélkül a rutinszerűen végzett kiértékelések gyakran téves következtetésekhez vezethetnek. Ezért egy-egy adott feladathoz a megfelelő értékelési módszer kiválasztását előzetesen alaposan meg kell gondolni. Ez különösen fontos olyan kísérleteknél, ahol a végeredményt egyidejűleg több tényező is befolyásolhatja, mint például a gépek szántóföldi mérésénél.

FEJEZETEK A NÖVÉNYTERMESZTÉSBŐL
(Birkás Márta DSc egyetemi tanár)
Alapvető növénytermesztési ismeretek bemutatása, a termőhely, az élőhely, a talajhasználat fogalmainak, és módjainak tisztázása, a hazai vetésszerkezet értékelése. A termés ingadozás természeti és gazdálkodási okainak megvitatása. A biztonságos növénytermesztéshez szükséges tényezők, elővetemény, növénytáplálás, tarlómaradvány kezelés, talajminőség védelem és javítás, klímakár csökkentés feladatainak bemutatása. Talajminőség javítás művelési és gazdálkodási módszerekkel, valamint a fenntartható növénytermesztés alapozása.

VÉGESELEM MÓDSZER MÉRNÖKI ALKALMAZÁSA
(Égert János CSc egyetemi tanár)
A hallgatóság megismertetése a végeselem módszer elméleti hátterével és alapjaival,továbbá speciális eljárásaival és technikáival szilárdságtani és/vagy hőtechnikai mérnöki alkalmazások kapcsán. További cél annak elérése, hogy a hallgatóság legyen képes a végeselem módszert önállóan alkalmazni egyszerűbb mérnöki feladatok megoldására.

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
(Farkas István DSc egyetemi tanár)
Az informatika mesterséges intelligencia területének legdinamikusabban fejlődő témaköre az emberi gondolkodásra, az agysejtekre és az öröklődési törvényekre épülő fuzzy, neurális és genetikus modellek és algoritmusok. A tárgy célkitűzése ezen technikák megismertetése és a mérnöki alkalmazások lehetőségeinek bemutatása. Fuzzy rendszerek matematikai alapjai. Fuzzy halmazok. Nyelvi változók, "ha-akkor" szabályok. Fuzzy logika. Neurális hálózatok. Bevezetés és áttekintés. Neuron modellek. Neurális hálózat modellek. Tanulás és adaptáció. Neurális hálózatok tanulási szabályai. Többréteges hálózatok. Genetikus algoritmusok. A genetikus algoritmusok sajátosságai. Egyszerű genetikus algoritmus. Alkalmazási példák.

RENDSZERTECHNIKA
(Faust Dezső CSc professzor emeritus)
A kutatás és fejlesztés területén egyre komplexebb problémák jelennek meg. Ezért a tárgy célkitűzése, hogy megfelelő szemléletet és kezelésmódot, továbbá módszereket adjon a bonyolult technika-, technológiai rendszerek, valamint az ember-gép rendszerek problémáinak feltárására, leírására és megoldására.

OPTIKAI FESZÜLTSÉGVIZSGÁLAT
(Gelencsér Endre PhD egyetemi magántanár)
A tárgy a kísérleti szilárdságtan egy különleges, de igen vizuális területének elsajátítását tűzi ki célul. A konkrét feladatok megoldása modellkísérletekkel történik, elsősorban az ipari gyakorlatból származó problémák szerepelnek túlnyomó többségben. Az anyag leghatékonyabban az elméleti alapismeretek azonnali laboratóriumi bemutatásával illetve kísérlet végrehajtásával sajátítható el. A gyors, korszerű adatkezeléshez és numerikus kiértékeléshez megfelelő számítógépes háttér áll rendelkezésre.

LÉTESÍTMÉNYEK INTEGRÁLT ENERGETIKAI RENDSZEREI
(Halász Györgyné PhD egyetemi docens)
A napjaink legégetőbb problémája a létesítmények környezetkímélő energiaellátása. Az energetikával foglalkozó szakemberek, kutatók egyik legfontosabb feladata olyan rendszerek megalkotása, vizsgálata, amelyek a létesítményekben, épített zárt terekben, térben és időben változó energiaigény biztosítását a lehető legkisebb primerenergia felhasználással oldják meg. A létesítmények hőenergia-ellátása, villamosenergia-ellátása történhet az épülethatároló szerkezetek, épületek részrendszereinek aktiválásával, épülethatároló szerkezetekbe integrált épülettechnikai rendszerekkel, és különböző, egy rendszerbe integrált épülettechnikai rendszerekkel. Egyre szorosabb az épületek alrendszereinek kapcsolata, egyre nagyobb azok egymásra hatása, hogy csak a szerkezettemperálást, vagy a fotovillamos kéthéjú tetőt, mint néhány kiragadott példát említsünk. A tantárgy keretén belül elsősorban azokkal az integrált energetikai rendszerek vizsgálatával, modellezésével foglalkozunk, amelyek a létesítmények funkció szerinti működéséhez szükséges hőenergia-ellátását hivatottak biztosítani.

FEJLESZTÉSEK GAZDASÁGTANA
(Husti István DSc egyetemi tanár)
A tárgy legfőbb célja: Rendszerezett és egyénileg is tanulható formában bemutatni azon műszaki-gazdasági-pénzügyi ismereteket, amelyek a különböző fejlesztésekhez kapcsolódó mikrogazdasági gyakorlatban nélkülözhetetlenek a műszaki döntések gazdasági-pénzügyi megalapozásához. A tárgy ismeretanyagának birtokában a hallgatók képesek a műszaki tartalmú fejlesztési kérdések gazdasági összefüggéseinek és várható gazdasági-pénzügyi hatásainak korrekt előrejelzésére, illetve figyelembe vételére.

GÉPTERVEZÉS ÉS GYÁRTÁS KÖLCSÖNHATÁSAI
(Janik József DSc professzor emeritus)
A tananyag áttekintést ad a gép teljes életciklusának főbb csomópontjaihoz (kutatás, tervezés, gyártás, gépüzemvitel, selejtezés, újrahasznosítás) tartozó tevékenységek rendszeréről. A tananyag tartalmi jellemzői: A gépélet-ciklus főbb csomópontjai, a konstrukció és a gépfenntartás kölcsönhatása, elhasználódási tartalék, egyenélettartam, sok elemes rendszerek meghibásodási jellemzői, meghibásodási illetve megbízhatósági eloszlásfüggvények, meleg és hideg-redundancia hatása a megbízhatóságra, javítsunk, vagy újat vegyünk, gépjavítási ciklusok tervezési módszerei, meghibásodott elemek felújítására illetve cseréjére vonatkozó döntést megalapozó jellemzők értékelése, optimális minőség, optimális készletnagyság, optimális szakemberszükséglet, sok elemes rendszerek gazdaságos üzembenntartási idejének meghatározására szolgáló módszerek: Ackoff, Szelivanov, Kaufmann, Janik.

MECHATRONIKAI RENDSZEREK
(Jánosi László CSc egyetemi tanár)
A mechatronikai rendszerek alapvető megoldásainak áttekintése, új kutatási, fejlesztési, tervezési szemlélet kialakítása

GÉPEK DINAMIKÁJA
(Kaifás Ferenc DSc professzor emeritus)
A gépészmérnök praxisában előforduló gépdinamikai problémák tárgyalása. A motorok és munkagépek dinamikai kapcsolatának elemzése a mechanikai paraméterek felhasználásával. Továbbá olyan korszerű lengésellenőrzési módszerek bemutatása, melyek segítségével a gépek üzemében fellépő nem kívánatos rezgésjelenségek kezelhetők. Lengéscsillapító anyagok mechanikai anyagjellemzőinek vizsgálati módszerei.

POLIMER KOMPOZITOK TECHNOLÓGIÁI
(Kalácska Gábor CSc egyetemi tanár)
A polimer technológiák rohamos fejlődése a kompozit gyártásban és fejlesztésben csúcsosodik ki. A kompozit anyagok olyan erősítő és töltő (társító) anyaggal ellátott rendszerek, melyek a legváltozatosabb követelményeknek megfelelő termékeket kínálják. Anyag- és gyártástechnológiai ismeretük a tervező- gyártó terület fontos része, mely megköveteli a szerkezettani, anyagtudományi és technológiai alapok mély ismeretét. Erre építve a tantárgy összefoglalja a korszerű eljárásokat, alkalmazott alap- és segédanyagokat, ismerteti a kutatási és fejlesztési trendeket.

HAJTÁSELMÉLET
(Kátai László PhD egyetemi docens)
Átfogó ismeretek átadása és készségek kialakítása a gépészeti és mezőgépészeti gyakorlatban leggyakrabban előforduló hajtások tervezési elméletével és konstrukciós kialakításával kapcsolatosan. Rugalmas erőzáró hajtások működési jellemzői, az élettartamot befolyásoló tényezők. Az élettartam számítás elméleti alapjai. A több tárcsából álló hajtások tervezési módszertana. Ékszíjvizsgálati eljárások. Rugalmas alakzáró hajtások konstrukciója, tervezési eljárások.

SZEMCSÉS HALMAZOK MECHANIKÁJA
(Keppler István PhD egyetemi docens)
Szemcsehalmazok mechanikai viselkedésnek modellezése. A klasszikus kontinuum modell és a diszkrét elemes modell elméleti alapjainak és gyakorlati használatának megismerése.

ÉLELMISZERIPARI FOLYAMATOK
(Keszthelyi-Szabó Gábor DSc egyetemi tanár)
A doktoranduszhallgatók sok egyéb ismeretanyagának kiegészítése az élelmiszeriparban alkalmazott folyamatok, közös műveletek megismertetésével, az élelmiszergyártás termékcsoportonkénti bemutatásának segítségével.  Az előadások alkalmával egy-egy hungarikumnak számító vezérterméken mutatjuk be a termelési, gyártási és értékesítési folyamat elemeit azzal, hogy az egyes folyamatokhoz a közös művelettani ismereteket is integráljuk. A tananyag elsajátítása eredményeként a hallgatók képesek lesznek választ adni a mit, miből, miért, hogyan és mivel kell és lehet korszerű módon előállítani terméket az alapanyag-termeléstől a gazdasági és marketing megfontolásokon át az asztalra kerülésig.

TEREPJÁRÁSELMÉLET, JÁRMŰDINAMIKA
(Kiss Péter PhD egyetemi tanár)
A közúton, terepen, szántóföldön különböző földmunkákon dolgozó járművek, erőgépek, önjáró munkagépek, vontatmányok, mozgásképességének elemzése, különös tekintettel a járószerkezet és a talaj kapcsolatára.

ÖKOLÓGIKUS VÍZÉPÍTÉS
(Major János PhD főiskolai tanár)
A közönséges differenciálegyenletek szerepe a természettudományokban és a műszaki problémákban, példák. A közönséges differenciálegyenlet fogalma; különféle típusok. Kezdetiérték-problémák; egzisztencia és unicitás. Az integrálgörbék viselkedése. Lineáris rendszerek. Differenciálegyenletek karakterisztikus függvénye, variációs rendszere. Peremérték-problémák. A stabilitáselmélet alapjai. A lineáris időoptimum-probléma. Alkalmazások.

SZILÁRDTEST FIZIKA
(Mészáros Csaba PhD egyetemi docens)
A korszerű szilárdtest-fizika lényeges fogalmainak tömör, de mélyreható ismertetése. A tárgy kifejtése során alapvetően fontos szerephez jut a szimmetriák elmélete, amely nem csupán hasznos segédeszközként, hanem az egész tárgy alapjául fog szolgálni. Így mind a makroszkopikus jellegű feladatok-, mind pedig a kvantummechanikai tárgyalásmódot igénylő mikrofizikai problémák megoldásánál egyazon módszertan és szemléletmód fog érvényesülni.

FEJEZETEK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBŐL
(Mézes Miklós akadémikus)
A fontosabb gazdasági állatok tartástechnológiájának, a tartási körülményekkel, az etetési és itatási módszerekkel szemben támasztott követelményeinek megismertetése különös tekintettel az egyes állatfajokra és korcsoportokra vonatkozó, a jelenleg érvényben lévő állatvédelmi és állatjóléti követelményekre. A gazdasági állatok trágyájának tárolására és kezelésére alkalmas módszerek megismertetése, különös tekintettel a környezetvédelmi, valamint az élelmiszerbiztonsági követelményekre.

KORSZERŰ GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁK
(Pálinkás István CSc professzor emeritus)
A kurzus célja megismertetetni a doktoranduszokat a gépgyártással szembeni kihívásokkal és az arra adott válaszokkal. A gépgyártással szembeni kihívások: a termelékenység növelése, a környezetvédelem egyre szigorúbb követelményei, a különleges anyagok megmunkálása valamint az anyag- és energiafelhasználás csökkentésre vonatkozó igények. A kihívásokra adott válaszok: a hagyományos technológiák fejlesztése, új, más fizikai alapelveken alapuló eljárások kidolgozása és bevezetése valamint a teljes gyártási folyamatot átszövő a korszerű informatika. Bemutatásra kerülnek a legújabb öntési és forgácsolási technológiák a korszerű, gyors prototípusgyártás, a lézer-, ultrahang-, plazma- és az elektronsugaras hegesztési eljárások továbbá az ultrapreciziós és nanotechnológiák. A környezetvédelmi kérdések és válaszok.

VÍZGÉPEK
(Patay István CSc egyetemi atnár)
A tantárgy oktatásának célja megismertetni a hallgatókkal mindazon vízmozgatási-vízkezelési folyamatokat és technikákat, amelyek a vízzel kapcsolatos kutatások, fejlesztések alapját képezik. Az eltérő előismeretek miatt szükséges áttekinteni a hidraulikai alapjelenségeket és törvényeket, majd erre építve a fontosabb vízgépészeti elemeket: szivattyúkat, csővezetékeket, szerelvényeket, a vízkiadagolás módszereit és eszközeit. A tárgy kiemelt témaköre a hidraulikai méréstechnika.

MECHANIKAI MENNYISÉGEK VILLAMOS MÉRÉSE
(Petróczki Károly PhD egyetemi docens)
A doktorandusz hallgatók méréstechnikai, szemléletének, gondolkodásmódjának alakítása és fejlesztése, és azoknak a korszerű méréstechnikai módszereknek és eljárásoknak az ismertetése, amely elsősorban az egyéni kutatási területükön eredményesen alkalmazható.

MÉRŐÉRZÉKELŐK FIZIKÁJA
(Seres István PhD egyetemi docens)
A műszaki gyakorlatban, különösen a műszaki tudományos kutatás során nagyszámú mérőeszközt, szenzort használunk. A tantárgy keretében ezen szenzorok fizikai működési elvét, és az ez alapján meghatározható jellemzőket (méréstartomány, érzékenység/felbontás, időállandó) tekintjük át. Mivel a szenzorok általában energiaátalakítást végeznek két energiatípus között, a szenzorok csoportosítása a bemenő jel energiája és a konvertált energia szerint történik, különös tekintettel a manapság legfontosabb, elektromos kimenő jelet adó szenzorokra. Az oktatás során az elméleti ismeretekhez kacsolódóan a megismert szenzorok egy részével ellenőrző, hitelesítő mérések elvégzésére is sor kerül.

TERMÉNYBETAKARÍTÁS ELMÉLETE
(Szabó István PhD egyetemi tanár)
A terménybetakarító gépek több mint száz éves fejlődése során számos, jól definiálható és tudományos vizsgálatokkal alátámasztott szerkezeti megoldás alakult ki, amelyek a jelenleg gyártott gépeken is megtalálhatók. A tantárgy keretében azokat a megoldásokat foglaljuk össze, amelyeket az élelmiszer termelés legfontosabb ágazataiban, így a kalászos gabonafélék, kukorica, napraforgó, illetve a burgonya betakarításában alkalmaznak A tananyag az egyes kultúrák sajátosságaihoz illeszkedő betakarító- vágó, aprító, cséplő, kiásó, tisztító és szállító- szerkezetek működési elvét, a mozgás- és erőtani összefüggéseit, a méretezést alapvetően meghatározó minőségi és mennyiségi követelményeket dolgozza fel. A kurzus kiegészül korszerű műszaki informatikai ismeretekkel és a mezőgépeken alkalmazott megoldások bemutatásával is.

KONTINUUM MECHANIKA
(Szeidl György DSc egyetemi tanár)
A szilárd testek kontinuummechanikájának áttekintése különös tekintettel a geomertriai és fizikai nemlinearitás egyes kérdéseire. Kontinuum mozgásának és alakváltozásának nemlineáris elmélete. Lagrange-féle, Euler-féle tárgyalási mód. Kontinuum állapotváltozásainak sebességei. Az alakváltozás linearizált elmélete. Feszültségi tenzorok. Kontinuitási egyenlet, mozgásegyenletek, a termodinamika I.főtétele. A virtuális teljesítmény és a virtuális munka elv. Anyagegyenletek. A rugalmasságtan primál és duál egyenletrendszere. A rugalmasságtan extremális elvei. A tárgy ismeretanyagának elsajátítása képesé teszi a hallgatót a nemlineáris feladatok megoldására alkalmas kommerciális végeselemes programok felhasználói kézikönyvének megértésére, és ennek alapján azok használatára.

APRÍTÁS ELMÉLET
(Szendrő Péter DSc professzor emeritus)
A kurzus célja megismertetetni a doktoranduszokat az ütemes szálaprítás (szecskázás) gépesítési módszereivel, növényi anyag és a szecskázó kések találkozásakor kialakuló kinetikai, kinematikai és energetikai körülményekkel, vágás-metszés, vibro-metszés fizikájával, a magajáró dobos rendszerű korszerű szecskázó gépek konstrukciós kérdéseivel, a szecskázó rendszer mechanikai modelljével, a szilázs alapanyag viszkoelasztikus tulajdonságaival, azok mérésének és modellezésének sajátosságaival és módszereivel. A tanulmányok során kitérünk a vékony, illetve vastag szálú takarmány (szenázs és szilázs) alapanyag struktúramodelljeire, a hosszúság-eloszlás, sűrűségfüggvény, valamint az egyes eloszlástípusok keverékeloszlásból történő kiemelésének és specifikációjának módszereire, a szerkezeti elemek munkaminőségre gyakorolt hatásának elemző vizsgálatára.

KÖRNYEZETI GEOTECHNIKA
(Telekes Gábor CSc főiskolai tanár)
A tantárgy célja a környezetvédelemmel kapcsolatos geotechnikai ismeretek elsajátítása, különös tekintettel a hulladéklerakók, a talaj és talajvíz szennyezések és azok tisztításának témaköreire.

KORSZERŰ ÁLLATTARTÁSI TECHNOLÓGIÁK
(Tóth László DSc professzor emeritus)
A legújabb kutatások alapján ismerteti az állattartási technológiák fejlődését, valamint a kapcsolódó mikroszámítógépes irányítást a tehenészetekben, a sertés-, és baromfitartásban. Részletezi az elektronikus állatazonosítást, a rádiófrekvenciás (RF) azonosítókat, az írható, olvasható - un. komplex transpondereket, s azok kommunikációs rendszereit. Bemutatja az elektronikus állatazonosítás helyzetét az EU-ban, a szabványosítás szükségessége és célját, és megbízhatóságát. A precíziós állattartás kapcsán elemzi az állatok automatizált etetését, az állattartó telepek automatizált irányítását (tejtermelés regisztrálása, az állatok testhőmérsékletének mérése, az állatok aktivitásának meghatározása, az ellés időpontjának jelzése, a testtömeg meghatározása, stb.) Bemutatja a keverő-kiosztó kocsik elektronikus mérlegeit, a nyúlásmérésen alapuló tömegmérés mechanikai ill. villamos elveit. A borjúszoptató automaták mellett az olvasó megismerkedhet a sertéstartás automatizálásával, a számítógép vezérlésű száraz etetéssel, a folyékony takarmány adagolókkal, s a baromfitartás automatáival is. Külön fejezet a fejés robotizálása, annak műszaki kivitelezése.

SZÉL- ÉS GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS
(Tóth László DSc professzor emeritus)
A tárgy bemutatja a szél mozgási energiájaának átalakítását mechanikai munkává, s felhesználását villamos generátorok hajtására. A technikatörténet során műszaki szempontból különféle megoldások kerültek kialakításra, mégis mára a vízszintes forgástengelyű szélgenerátor vált a legelterjedtebbé. Levezeti, hogy a szélerőművek hatásfoka függ a telepítés helyétől és az egymáshoz való elhelyezkedéstől. A szélerőmű lehet hálózati, vagy szigetüzemben, de a szélerőműpark, mint komplex energiatermelő egység is megjelenhet. A termálvizek energetikai hasznosítása a célt tekintve két nagy területre terjed ki:1. Villamosenergia-termelés, melynek során a geotermális fluidum (termálvíz, gáz ill. keverékük) hőjét villamos energiává alakítják át. 2. A közvetlen hőhasznosítás, melynek során a termálvíz hője közvetlenül, átalakítás nélkül kerül hasznosításra (pl. légtérfűtés). Rávilágít, hogy a geotermikus hőszivattyú a korszerű és intelligens épület olyan monovalens hőközpontja, amely egy készülékben biztosítja a téli fűtési és a nyári hűtési hőigényét. A geotermikus hőszivattyú olyan gép, mely a befektetett elektromos energia többszörösét (4-5 szeresét) adja le hőenergiaként, ill. hűtőenergiaként. A talajból vett hőt hasznosítja a környezettel összhangban, annak károsítása nélkül.

NANOSZERKEZETEK ÉS NANOTECHNOLÓGIA
(Zsoldos Ibolya PhD egyetemi docens)
Nanoszerkezetű anyagok, nanoanyagok, nanotechnológiák, előállítási technológiák, nanoanyagok és nanoszerkezetű anyagok vizsgálataira alkalmas mérési módszerek megismerése. Miért viselkednek másképpen a nanoszerkezetű anyagok, mint a makroszkopikus méretű műszaki alkalmazások klasszikus anyagai? Alkalmazási példák a műszaki tudomány különböző területeiről.